Hogyan kell helyesen bikázni egy autót az elektronika károsodása nélkül?

Miért kell egyáltalán odafigyelni a bikázásnál?

Egy régi, tisztán mechanikus autónál a bikázás valóban nem volt nagy ügy: a legrosszabb, ami történhetett, egy kis szikra vagy egy pukkanás volt. A mai autókban azonban tucatnyi elektronikus vezérlőegység dolgozik, a motorvezérlőtől a fékrendszeren át a komfortelektronikáig, és ezek az érzékeny egységek nem tűrik a hirtelen feszültséglökéseket és a fordított polaritást.

A rossz sorrendben bekötött kábelek, a fordítva csatlakoztatott pólusok vagy egy nagy szikra feszültségcsúcsot okozhat, ami kiéghet egy vezérlőegységet vagy tönkreteheti a generátor diódáit. Egy ilyen kár javítása nagyságrendekkel drágább, mint maga az akkumulátor, ezért éri meg megtanulni a helyes eljárást, mielőtt bárki kábelt fog a kezébe.

Fontos azt is látni, hogy a bikázás egy pillanatnyi nagy áramigénnyel jár, amikor az indítómotor pörögni kezd. Ha a kábelek rosszul, lazán vagy alulméretezett keresztmetszettel csatlakoznak, a kontakthelyeken túlmelegedés és ívképződés léphet fel. Ezért is számít a minőségi, kellő vastagságú indítókábel és a stabil, tiszta csatlakozás.

Mire van szüksége, mielőtt nekikezd?

A biztonságos bikázáshoz először is egy jó minőségű indítókábel-készlet kell, kellően vastag rézvezetékkel és erős, jól szigetelt csipeszekkel. A vékony, olcsó kábelek nagy áramnál felmelegednek, és nem képesek elég áramot átvinni, ezért gyakran az indítás sem sikerül velük. Érdemes ilyen kábelt állandóan az autóban tartani, mert a lemerülés jellemzően a legrosszabbkor jön.

Szükség van egy segítő autóra, amelynek az akkumulátora jó állapotú és feltöltött, és amelynek a rendszerfeszültsége megegyezik a lemerült autóéval, vagyis mindkettő tizenkét voltos. Két személyautó között ez általában adott. Fontos, hogy a segítő autó ne legyen lemerült, mert egy gyenge aksiról nem lehet bikázni, sőt így mindkét jármű lemerülhet.

Végül győződjön meg arról, hogy a lemerült akkumulátor nem fagyott meg és nem sérült. Ha az aksi háza felpúposodott, repedt, vagy sav szivárog belőle, akkor tilos bikázni, mert az veszélyes lehet. Hasonlóképpen, ha az akkumulátor keményen megfagyott, a bikázás robbanásveszélyes. Ilyenkor a helyes megoldás az akkumulátor cseréje, nem az erőltetett indítás.

A helyes bekötési sorrend lépésről lépésre

Először állítsa a két autót egymáshoz elég közel, hogy a kábelek elérjenek, de a karosszériák ne érjenek össze. Kapcsoljon le mindkét autóban minden fogyasztót, a fényszórót, a klímát és a rádiót is, majd a segítő autót indítsa be, vagy legalábbis kapcsolja gyújtásra. A kézifék mindkét járművön legyen behúzva, a váltó üresben vagy P állásban.

A bekötés a piros, plusz kábellel kezdődik. Csatlakoztassa az egyik végét a lemerült autó akkumulátorának plusz pólusára, a másik végét pedig a segítő autó plusz pólusára. Ezután jön a fekete, mínusz kábel: az egyik végét a segítő autó mínusz pólusára kösse, a másik végét viszont ne az akkumulátorra, hanem a lemerült autó egy festetlen, fényes fémfelületére, például a motorblokk egy csavarjára vagy egy kijelölt testpontra.

Ez a lépés a legfontosabb és a legtöbbet elhanyagolt: a testre kötés azért kell, mert a lemerült akkumulátorból hidrogéngáz szivároghat, és ha az utolsó csatlakozásnál szikra pattan az aksi pólusán, az berobbanthatja ezt a gázt. A motorblokkon vagy a testponton keletkező szikra viszont távol van a gáztól, így biztonságos. A bekötés után indítsa el a lemerült autót, majd hagyja pár percig járni.

A kábelek levétele és a leggyakoribb hibák

A kábelek levétele pontosan fordított sorrendben történik, mint a felhelyezés. Először a fekete mínusz kábelt vegye le a lemerült autó testpontjáról, majd a segítő autó mínusz pólusáról. Ezután a piros plusz kábelt bontsa a segítő autó, végül a korábban lemerült autó plusz pólusáról. Ügyeljen arra, hogy a kábelvégek közben ne érjenek egymáshoz és a karosszériához.

A leggyakoribb és legveszélyesebb hiba a polaritás felcserélése, amikor valaki a pluszt a mínuszra köti. Ez azonnali, nagy áramú rövidzárt okoz, ami kiégeti a biztosítékokat, megrongálhatja mindkét autó elektronikáját, sőt az akkumulátort is felforralhatja. Ezért mindig ellenőrizze kétszer a pólusok jelölését, mielőtt bármit csatlakoztat.

Másik tipikus hiba, ha a mínusz kábelt közvetlenül a lemerült akkumulátor mínusz pólusára kötik. Ez a szikra és a gázrobbanás veszélye miatt kockázatos. Szintén gyakori, hogy a segítő autót nem indítják be, így annak aksija is lemerülhet a folyamat során. Végül sokan túl korán próbálnak indítani, holott érdemes néhány percet várni, hogy a lemerült aksi kicsit feltöltődjön.

Mi a teendő, ha a bikázás után sem indul az autó?

Ha a helyesen bekötött kábelek ellenére az indítómotor meg sem mozdul, csak kattog, akkor valószínűleg nem elég a betáplált áram, vagy a kontaktus rossz. Ilyenkor ellenőrizze a kábelek csatlakozását, tisztítsa meg a pólusokat az esetleges oxidációtól, és próbálja meg a mínusz kábelt egy jobb testpontra kötni. Hagyja tovább, akár tíz percig is töltődni a lemerült aksit indítás előtt.

Ha az autó beindul, de a segédkábelek levétele után szinte azonnal leáll, vagy pár óra múlva ismét lemerül, akkor az akkumulátor vagy a töltőrendszer a hibás. Egy erősen leöregedett, cellahibás akkumulátor már nem képes tartani a töltést, egy hibás generátor pedig menet közben sem tölti fel. Mindkét esetben műszeres vizsgálat kell a pontos okhoz.

Fontos tudni, hogy a bikázás csak vészmegoldás, nem javítás. Ha az akkumulátor egyszer mélyre lemerült vagy megfagyott, akkor még ha be is indul az autó, az aksi belső szerkezete károsodhatott, és élettartama lecsökkent. Ezért egy sikeres bikázás után mindenképpen érdemes bevizsgáltatni az akkumulátort és a töltést, hogy ne kelljen a következő hideg reggelen ismét kábelek után nézni.

Indításrásegítő, szakszerviz és amit kerülni kell

A hagyományos kábeles bikázás mellett ma már elterjedt a hordozható indításrásegítő, egy tenyérnyi, feltöltött akkumulátort tartalmazó eszköz, amellyel segítő autó nélkül is beindítható a lemerült jármű. Ezek az eszközök kényelmesek, és a jó minőségűek beépített védelemmel rendelkeznek a fordított polaritás ellen, ezért biztonságosabbá teszik a folyamatot. Érdemes lehet egy ilyet a csomagtartóban tartani.

Vannak azonban helyzetek, amikor a bikázás nem a helyes megoldás. Ha az akkumulátor sérült, felpúposodott, megfagyott, vagy az autó ismételten lemerül, akkor az erőltetett indítás helyett szakszervizt kell hívni. Ugyanígy, ha a bikázás során bármi szokatlant tapasztal, füstöt, szagot vagy szikrázást, azonnal hagyja abba, és forduljon szakemberhez.

A modern, összetett elektronikájú autóknál egyes gyártók külön eljárást írnak elő az akkumulátor cseréjéhez és a segédindításhoz, mert a fedélzeti elektronika érzékeny a feszültségingadozásra. Kétség esetén a legbiztonságosabb egy szerviz segítségét kérni, ahol szakszerűen, az adott típusra jellemző módon indítják be és vizsgálják át az autót, elkerülve a drága elektronikai károkat.

A tolatással vagy vontatással történő indítás, amit sokan ismernek, a modern autóknál kifejezetten kerülendő. Az automata váltós járműveknél ez a módszer nem is működik, és komoly kárt tehet a váltóban. A kézi váltós autóknál elvben lehetséges, de a mai kipufogórendszerek és a katalizátor szempontjából kockázatos, mert az el nem égett üzemanyag a forró katalizátorba jutva károsíthatja azt. Ezért ma már szinte mindig a kábeles vagy indításrásegítős megoldás a helyes.

Szintén gyakori hiba az ismételt, hosszú indítási kísérletek erőltetése. Ha az autó néhány próbálkozásra sem indul, a folyamatos próbálkozás csak tovább meríti az amúgy is gyenge akkumulátort, és túlhevítheti az indítómotort. Érdemes inkább szüneteket tartani, és megbizonyosodni arról, hogy a kábelek jól érintkeznek, a pólusok tiszták, mielőtt újra próbálkozna. Ha többszöri kísérletre sem indul, a hiba valószínűleg nem csak az akkumulátorban keresendő.

Végül ne hagyja figyelmen kívül a biztonsági alapszabályokat: dohányzás, nyílt láng és fémtárgyak a pólusok közelében szigorúan tilosak, mert a kigázolgó hidrogén robbanékony. Ne nyúljon a csupasz kábelvégekhez járó motornál, és soha ne kösse össze a két kábelvéget. Ha bármi szokatlant, füstöt vagy szagot tapasztal, azonnal hagyja abba a műveletet. Ezek az egyszerű óvintézkedések megelőzik a baleseteket és a drága károkat.

Megelőzés: hogyan kerülhető el a lemerülés?

A leggyakoribb ok az öregedő akkumulátor, amely átlagosan négy-hat év után kezd megbízhatatlanná válni. Ha az autó indításkor lassan, nehézkesen forgat, különösen hidegben, az az aksi gyengülésének korai jele. Egy időben elvégzett akkumulátorteszt megmutatja a valós kapacitást, és megelőzi a váratlan lemerülést.

Sok lemerülést a felejtés okoz: a bekapcsolva hagyott fényszóró, a belső világítás vagy a kihúzatlan töltő éjszaka lemerítheti az aksit. A rövid, sokat álló városi használat sem kedvez a töltöttségnek, mert a generátornak nincs elég ideje visszatölteni azt, amit az indítás elhasznált. Hosszabb, autópályás utak jót tesznek az akkumulátor egészségének.

Érdemes a téli szezon előtt bevizsgáltatni az akkumulátort és a töltőrendszert, mert a hideg akár harmadával is csökkentheti az aksi teljesítményét. Az érintkezők tisztán tartása, a pólusok savmentes állapota és a szoros rögzítés mind hozzájárul a megbízható indításhoz. Egy jó állapotú akkumulátorral a bikázás pusztán elméleti kérdés marad.