Izzítórelé meghibásodás: Miért nem izzít a dízel motor?

Miért kell egyáltalán izzítás a dízelben?

A dízelmotor a benzinessel ellentétben nem gyertyaszikrával gyújt, hanem a sűrítés hőjével: a dugattyú annyira összenyomja a levegőt, hogy az felforrósodik, és a befecskendezett gázolaj magától lángra lobban. Hideg motornál azonban a hengerfal és a levegő is hideg, így a sűrítési hő önmagában nem mindig elég a biztos gyulladáshoz. Itt lépnek be az izzítógyertyák, amelyek felizzítják az égésteret, és megteremtik a gyulladáshoz szükséges hőmérsékletet.

Az izzítógyertyák tehát hidegindításkor kulcsszerepet játszanak. Amikor elfordítja a gyújtáskulcsot, felvillan az izzításjelző lámpa, jelezve, hogy a gyertyák dolgoznak, és amint kialszik, indítható a motor. A rendszer sok autóban indítás után is izzít még egy ideig, hogy a hideg motor egyenletesebben, kevesebb füsttel járjon fel. Ehhez a folyamathoz pontos vezérlés kell, amit az izzítórelé vagy a modernebb izzításvezérlő modul biztosít.

Az izzítórelé szerepe és hibája

Az izzítógyertyák nagy áramot vesznek fel, ezért nem lehet őket közvetlenül egy apró kapcsolóról működtetni. Az izzítórelé feladata, hogy a gyertyákra rákapcsolja az akkumulátor teljes feszültségét a megfelelő ideig, majd időben lekapcsolja. A relé tehát egy erős kapcsoló, amit a motorvezérlés vagy egy külön időzítő vezérel a hőmérséklet és az üzemállapot függvényében.

Ha az izzítórelé meghibásodik, a gyertyák hiába lennének jók, nem kapnak áramot, így nem melegítenek fel. A leggyakoribb hibák közé tartozik a relé érintkezőinek beégése, a belső elektronika meghibásodása vagy a csatlakozás korróziója. Előfordul, hogy a relé egyáltalán nem kapcsol, de olyan is, hogy csak rövid ideig, elégtelen ideig ad áramot, ami hidegben már nem elég a jó indításhoz.

A relé nagy áramot kapcsol, ezért a csatlakozói és az érintkezői komoly hőterhelésnek vannak kitéve. Idővel az érintkezők beéghetnek, átmeneti ellenállásuk megnő, és a gyertyák a teljes helyett csak csökkentett feszültséget kapnak. Ez a fokozatos romlás magyarázza, hogy a hidegindítás nem egyik napról a másikra, hanem lassan, egyre kellemetlenebbül válik nehézzé. A csatlakozók korróziója hasonló hatással jár, és éppen ezért a relé környékének, bekötésének állapota is a vizsgálat része, nem csak maga a relé.

Érdemes tudni azt is, hogy a rendszer az akkumulátor és a testkötések állapotára is érzékeny. A gyertyák nagy árama csak akkor tud folyni, ha az akkumulátor egészséges, és a testkötések tiszták, kis ellenállásúak. Egy gyenge akkumulátor vagy egy korrodált testkötés az izzítás hatékonyságát is ronthatja, még ha maga a relé és a gyertyák jók is. Ezért egy alapos vizsgálat a teljes áramkört szemléli, az akkumulátortól a testkötéseken át a gyertyákig, nem ragad le egyetlen alkatrésznél.

Fontos érteni, hogy a relé és a gyertyák hibája nagyon hasonló tüneteket okoz, hiszen mindkettő ugyanahhoz az eredményhez, a hiányzó előmelegítéshez vezet. Ezért nem lehet pusztán a tünetekből megmondani, melyik a valódi hibás. A relé, a gyertyák, a bekötés és a testkötés célzott mérésével lehet biztonsággal elkülöníteni a valódi okot.

Az árulkodó tünetek

A legjellemzőbb tünet a nehéz hidegindítás. Kemény, hideg reggeleken a motor hosszan, akadozva forog, mielőtt beindulna, néha csak többszöri próbálkozásra kap el. Enyhébb esetben csak érezhetően több forgatás kell, súlyosabb esetben a motor egyáltalán nem hajlandó elindulni fagyban. Meleg időben, felmelegedett motornál ugyanez a jármű gyakran probléma nélkül indul, ami jól elárulja, hogy az izzításhoz köthető a baj.

Indítás után gyakori a kékesfehér, csípős füst és a rángó, egyenetlen, köhögő járás, amíg a motor be nem melegszik. Ez azért van, mert az elő nem melegített hideg hengerekben a gyulladás késik és tökéletlen, a bejuttatott gázolaj egy része elégetlenül távozik. Ahogy a motor a saját hőjétől felmelegszik, a járása fokozatosan kisimul, és a füst elmúlik.

Sok autó a műszerfalon is jelzi az izzítási rendszer hibáját: az izzításjelző lámpa villogni kezdhet, vagy indítás után is égve marad, esetleg motorhiba-jelzés is megjelenik. Ezek a jelzések fontos támpontot adnak, de nem mondják meg pontosan, melyik elem a hibás, csak azt, hogy a rendszerben valahol hiba van. A pontos behatároláshoz a hibakódok kiolvasása és a méréses vizsgálat szükséges.

Érdemes odafigyelni arra is, hogyan alakulnak a tünetek a hőmérséklet függvényében. Enyhébb, néhány fokos hidegben a motor még elfogadhatóan indulhat, de ahogy a hőmérő mínuszokat mutat, a helyzet drámaian romolhat. Ez a hőmérséklet-érzékenység nagyon jellemző az izzításhoz köthető hibákra, és jó nyom a szerelő számára. Ha valaki azt tapasztalja, hogy a nehéz indítás egyre alacsonyabb hőmérsékleten jelentkezik, az szinte biztosan az izzítási rendszer fokozatos gyengülését jelzi.

A modern izzításvezérlő rendszerek

A régebbi dízeleknél az izzítórelé egyszerű, mechanikus vagy egyszerű elektronikus időzítésű alkatrész volt. A modern autókban ezt egy intelligens izzításvezérlő modul váltotta fel, amely nem csupán kapcsol, hanem a gyertyákat egyenként, precízen szabályozott feszültséggel vezérli, és figyeli is az állapotukat. Ez a modul folyamatosan méri a gyertyák áramfelvételét, és ha az egyik meghibásodik, azt hibakódként rögzíti.

Ennek a fejlettebb rendszernek köszönhetően a diagnosztika is pontosabb lehet, mert a modul maga jelzi, ha valamelyik gyertya szakadt vagy zárlatos. Ugyanakkor a modul maga is meghibásodhat, és ilyenkor az egész izzítás leállhat. Mivel ezek a modulok a motorvezérléssel is kommunikálnak, a hibájuk sokszor csak diagnosztikai műszerrel deríthető fel megbízhatóan, ami újabb érv a szakszerű vizsgálat mellett.

A modern izzítógyertyák maguk is fejlődtek: a gyorsizzító és a kerámia gyertyák sokkal gyorsabban, akár néhány másodperc alatt elérik a szükséges hőmérsékletet, és indítás után hosszabb ideig, akár percekig izzítanak az egyenletesebb, tisztább járásért. Ez a kifinomult működés azonban pontos vezérlést és ép modult igényel. Ha a modul rosszul vezérli a gyertyákat, azok idő előtt tönkremehetnek, vagy éppen nem fejtik ki a hatásukat. Ezért a modern rendszereknél a gyertya és a vezérlés együtt alkot egy finoman összehangolt egységet, amelynek bármely eleme kieshet a sorból.

Relé vagy gyertya? A tünetek szétválasztása

Mivel a relé és a gyertyák hibája nagyon hasonló tüneteket ad, hasznos érteni azt a néhány támpontot, ami segít elkülöníteni őket. Ha egyszerre az összes gyertya nem melegít, az inkább a közös vezérlésre, vagyis a relére vagy az izzításvezérlő modulra utal, hiszen egyszerre több gyertya egyidejű meghibásodása ritka. Ez a mintázat egyértelműen a rendszer közös eleme felé tereli a gyanút.

Ha viszont csak egyetlen henger indul nehézkesen, esetleg csak egy henger füstöl és rángat hidegen, akkor valószínűbb, hogy egyetlen izzítógyertya adta meg magát, míg a relé és a többi gyertya jó. Ilyenkor a hiba pontosan behatárolható arra az egy hengerre. A modern rendszerek éppen ezt segítik azzal, hogy a hibás gyertyát külön hibakódként jelzik, megnevezve az érintett hengert.

A biztos szétválasztás mindazonáltal csak méréssel lehetséges. A szerelő ellenőrzi, kap-e a relé vezérlést, ad-e feszültséget a gyertyáknak, és külön megméri az egyes gyertyák ellenállását, áramfelvételét is. Ezek a mérések együtt adják meg a pontos képet, és megakadályozzák, hogy valaki feleslegesen cseréljen relét, amikor csak egy gyertya hibás, vagy fordítva.

Hogyan derül ki a hiba, és mikor kell szerviz?

A szervizben az izzítási rendszer hibáját módszeresen behatárolják. Először kiolvassák a hibakódokat, amelyek megmutatják, hogy a rendszer melyik ágán van gond. Ezután megmérik, kap-e a relé vezérlést, és ad-e feszültséget a gyertyáknak, valamint ellenőrzik magukat a gyertyákat is, mert a szakadt vagy zárlatos gyertya külön hibát okoz. A relé és a gyertyák ellenállásának és áramfelvételének mérésével egyértelművé válik, melyik elem a hibás.

A javítás a hiba helyétől függ: lehet szó a relé vagy az izzításvezérlő modul cseréjéről, egy vagy több izzítógyertya pótlásáról, vagy a korrodált bekötés helyreállításáról. Ha több gyertya is elhasználódott, gyakran érdemes egyszerre cserélni őket, mert hasonló korúak és a hidegindítás minőségét együtt határozzák meg. Az izzítógyertyák cseréje ráadásul nem mindig egyszerű művelet, mert a hosszú évek alatt beleéghetnek a hengerfejbe, és óvatos, szakszerű kioldást igényelnek, hogy a menet ne sérüljön. Egy tapasztalt szerelő ezt a kockázatot ismeri, és a megfelelő technikával, türelemmel végzi a munkát, elkerülve a letört gyertya okozta jóval költségesebb javítást.

Ha a hidegindítás nehézkessé vált, a motor füstöl és rángat felmelegedésig, vagy az izzításjelző lámpa rendellenesen viselkedik, ne várjon a hidegebb idő beköszöntéig. Nyáron a hiba sokszor elrejtőzik, de az első fagyokkal élesen jelentkezik. Egy időben elvégzett vizsgálattal elkerülhető, hogy egy kellemetlen téli reggelen egyáltalán ne induljon el az autó, és a motort se terhelje feleslegesen a sok sikertelen indítási kísérlet.